Angi és Jóci páros fotózásáról pár gondolat
1 éves évfordulóra
Egy ilyenre jelentkezett nálam Angi is, aki a párját lepte meg ezzel a szabadtéri fotózással, az egy éves évfordulójuk alkalmából.
Kicsit késve érkeztek, de akkora mosollyal az arcukon jöttek, hogy még bosszankodni sem tudtam rajta.
Látszott rajtuk, hogy kicsit izgultak, nem voltak még fotózáson. De hamar túl lendültünk ezen, mivel ebben már nagy rutinom van, hogy hogyan kezeljem a helyzetet.
Angol parkban voltunk
Össze voltak öltözve és egy váltás ruhát is hoztak magukkal.
Elindultunk a Pálma háztól. Néha az az érzésem, hogy már minden fűt fát virágot ismerek, sőt előre köszönnek a hajlongó ágak nekem. Csalogatnak, hogy ide, ide állítsd Ági az én lombom alá Őket… Ilyenkor mindig azt hiszem, hogy nincs új a nap alatt, már minden megfotóztam vagy ezerszer. Aztán elindulunk és kiderül újra és újra, hogy ezer arca van a parknak, megunhatatlan. Persze vannak jól bevált helyek, képkivágások, de hát valószínűleg nem a szomszédját fogom újra arra fotózni.
De térjünk vissza Angihoz és Jocihoz. Öröm volt velük töltenem azt az egy-két órát a fotózással. Őszintén bevallva, nem volt nehéz dolgom Velük. Vidámak voltak és látszott rajtuk, hogy nagyon szeretik egymást. Öröm volt látni, hogy Joci milyen szeretettel néz Angira és viszont. Mindig szoktam külön-külön is készíteni pár képet a „modelljeimről”, de most valahogy eszembe sem jutott. Annyira egy összeillő párt alkottak és nem csak fotón, szerintem.
Az időjárás is velünk volt, nagyon szép időt fogtunk ki. Igaz nem látszik de a fotók árnyékban készültek javarészt.
Azt hiszem, hogy sikerült maradandó emlékeket alkotnunk! Sok boldogságot kívánok Nekik, innen is! Kívánom, hogy legyenek ennyire figyelmesek egymáshoz, mint tették ezt az egész fotózás alatt, tudjanak egymásra nézni nagy-nagy szeretettel jó sokáig még az életben!
Egy ilyen fotózásra tényleg csak a jókedvedet kell hozni!1
